Angol cocker spániel

 

Története: A spánielek népes családjának legismertebb ls legelterjedzebb tagja. A fajta eredete -- állítólag -- a legtávolabbi múltba nyúlik vissza. Spánielre emlékeztető kutyákat már a Kr. e. 4. században is ismertek, Konkrét és hiteles dokumentum viszont az az Erzsébet királynő uralkodása idejéből származó szakmunka, amelyben egyebek között ez áll: ˛˛Az agarak a lordoknak felelnek meg, a spánielek a nemeseknek, a vizslák pedig az egyszerű fegyvereseknek" ...

 

Tulajdonságai: Élénk, vidám, temperamentumos állat. Könnyen képezhető. Néha ugyan meg-megmakacsolja magát, de jó kézben ez ritkán fordul elő. Az úszás, a vízből való apportozás kedvelt ˛˛szórakozásai" közé tartozik. Remek sportkutya, jó vizi vadász, ugyanakkor nagyszerű társ.

 

Színe: egyszínű fekete, vörös, illetve arany, kétszinű (fekete-cser, fekete-fehér, vörös- fehér) és háromszínű (fekete-fehér-vörös).

 

Marmagassága: 37-40 cm (kan), illetve 36-39 cm (szuka). 

 

Testtömege: 11-14 kg.

 

Leírás: Valamennyi spániel közül a cocker spániel a legismertebb és a legelterjedtebb. Közepes nagyságú, rövid törzsű, alacsony növésű, tehát zömök, jó felépítésű állat. Mozgása könnyed, ritmikus, ruganyos. Feje viszonylag nagy, koponyája és homloka széles. Orrháta egyenes, orrlyukai szélesek. Szeme sötét, rendszerint a szörzezt színéhez igazodik. Értelmes tekintetű. füle hosszú, lelógó. Nyaka hosszú, izmos, lebernyeg nélküli. Háta rövid, erős, széles; mellkasa is széles, mély. Hasa enyén felhúzott. Farkát csonkolják; hátvonalának szintjében tartja. Mellső végtagjai egyenesek, izmosak, erős csontozatúak. A hátsó végtagok párhuzamosak, igen izmosak. Mancsa kicsi, széles, rövid ujjakkal; karmai sötétek.

 

Szőrzete: A fülét dús selymes szőr borítja. Szörzete köponyán és a pofán rövid, sűrű, csillogó, a mellkason, a has alatt, a fuleken és a végtagok hátulsó felületén hosszú.